Diszlexia

A diszlexia olyan részképességzavar, amely a nyelvvel, azon belül a beszéddel, az olvasástanulással függ össze. Vezető tünete az olvasási képesség elmaradottsága az életkor, az intelligencia és az iskolázottság alapján elvárható szinttől.

Okok

A diszlexiának két típusát kell megkülönböztetnünk:

  1. fejlődési diszlexia
  2. szerzett diszlexia

A fejlődési diszlexia kialakulásáért örökletes okok, születés során szerzett károsodások vagy baleset következményei a felelősek.
A szerzett diszlexia oki hátterében részképességzavar, környezeti tényezők, lelki okok találhatók. Ennél a típusnál biológiai okról nem beszélhetünk, az idegrendszert nem érte sérülés. A tüneteket érési késés, az olvasástanítás során elkövetett módszertani hiba, hátrányos szociális háttér vagy akár a kezesség átállítása (pl.: balkézről jobb kézre való átszoktatás) idézi elő.

A diszlexiás ember számára nehézséget okoz az olvasás hagyományos módszerekkel történő elsajátítása, az idegen nyelv tanulása. Speciális segítséget logopédus és fejlesztő pedagógus adhat.

Tünetek

  • betűtévesztések (melyek a térirányok differenciálásának nehézségéhez is kapcsolódnak):
    • vizuális tévesztés: f-t, b-d
    • hangzási hasonlóságon alapuló tévesztés: g-k, f-v, t-d
  • betűkihagyások, cserék, a betűk sorrendjének megváltoztatása
  • megtapadás
  • az olvasási tempó lassúsága
  • szövegértés nehézsége
  • emlékezeti problémák (nem emlékszik az olvasott szöveg tartalmára)
  • a helyesírás területén jelentkező tünetek (melyek a diszgráfia címszó alatt olvashatók).

A tanulási zavar gyakran komplexen jelentkezik, így az olvasás tünetei mellett gyakran érintett az írás is. Ebben az esetben diszgráfiáról, ha a számolási készség is nehezített, akkor diszkalkuliáról beszélünk.

A nyelvi nehézség nemcsak az anyanyelvhez kapcsolódó funkciókat érintheti, hanem az idegennyelv tanulást is nehezítheti.

A diszlexiás gyermekek képekben gondolkodnak, gazdag képzelettel, kreatívan viszonyulnak a világhoz. Másságuk, eltérő igényeik, és az elvárttól elmaradó teljesítményeik miatt azonban sok kudarcot szenvednek el az iskolában. A megfelelő diagnózis felállítása nélkül lustának, butának tarthatják őket az iskolában. Maguk is így vélekedhetnek önmagukról. Az elszenvedett kudarcok miatt szorongóvá, agresszívvé válhatnak.

A diszlexia veszélyeztetettség jelei óvodáskorban

  • késői beszédfejlődés (két és fél éves korában még nem beszél) és más beszédzavarok
  • késői, vagy lassúbb mozgásfejlődés
  • ritmuszavar a beszéd és a mozgás területén egyaránt
  • térbeli és időbeli tájékozódás nehézségek
  • nehezen kialakuló laterális dominancia (hol egyik, hol másik kezét használja tevékenységei, pl.: evés, építés, rajzolgatás közben)
  • érdektelenség a mesék, versek iránt
  • az adott életkorban elvárhatónál szegényesebb szókincs
  • szótalálási nehézség
  • a rövid távú memória zavara

Forrás

  • Montágh Imre – Montághné Reiner Nelli –, Vinczéné Bíró Etelka: Gyakori beszédhibák a gyermekkorban, Tankönyvkiadó, Bp. 1990
  • David Crystal: A nyelv enciklopédiája, Osiris, Bp. 2003

Az alábbi oldalak is érdekelhetik...