Tervezett szenzomotoros tréning (TSMT)

Tornaterem

Lakatos Katalin Ph.D. a Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT) módszerek kidolgozója, kutatása során a  sikeres iskolai beválást gátló, a motoros, a pszichés-kognitív és a szociális területeken jelentkező tünetek és az organikus érettség-éretlenség szintje közötti összefüggéseket kutatta.

Az általa kidolgozott TSMT módszerek a szenzomotoros terápiák családjába sorolhatók, s mint ilyenek fő célja az idegrendszer érlelése.

Eltérő fejlődésmenetet mutató gyerekek szenzomotoros integráltságának szintje jól meghatározható az Állapot és Mozgásvizsgáló Teszttel.

Segítségével megmondható, hogy a gyermek problémája mögött idegrendszeri éretlenség, vagy más, pszichológiai, pedagógiai, vagy szociális ok húzódik-e meg.

Az eredményeket alapul véve, ha idegrendszeri éretlenség áll a tünetek mögött a TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) terápia alkalmazásával az elmaradt idegrendszeri struktúrák érése nagy mértékben elősegíthető. Ezáltal idejében megelőzhetőek az iskolai beválást nehezítő különböző tanulási problémák.

Mérés és a terápiák bemutatása

Az Állapot és Mozgásvizsgáló Teszttel  5 éves kortól megállapítható, hogy a gyermek szenzomotoros integráltsága életkorának megfelelő-e.

TSMT I. (Tervezett Szenzomotoros Tréning / egyéni)

Home-tréning formájában is alkalmazható – az agykéreg alatti szabályozó funkciókat is érlelő és fejlesztő – feladatsorokat tartalmaz. A gyermek problémájának megfelelő, egyénre szabott feladatsorokat tanít be a terapeuta a családnak, melyet kontroll találkozások követnek.

Súlyosabb lemaradással, magatartási és figyelmi problémákkal küzdő, még csoport éretlen gyermekeknek javasolt ez a forma.

Cél a gyors felzárkóztatás, együttműködés beindítása, minél hamarabbi csoportba illesztés.

TSMT II ( Tervezett Szenzomotoros Tréning / csoportos)

Az azonos problémájú gyerekekből homogén csoportokat alkotva, berendezett tornateremben sokféle fejlesztő eszköz (gördeszka, roller, labdák, csúszdák, hinták, pörgős játékok, kötelek, padok, zsámolyok, stb.) alkalmazásával állítja össze a szakember a megfelő mozgássort. Cél a helyzetfelismerés és problémamegoldó képességek fejlesztése, változatos mozgásélmények megtapasztalása, a kéreg alatti szabályozó funkciók további érlelése, a közösségbe való beilleszkedés, irányíthatóság, valamint a mozgáskoordináció, a figyelem és az önkontroll fejlesztése.

Az alábbi oldalak is érdekelhetik...