2025.03.26 / Marczibányi Téri Művelődési Központ
LÉLEKMOZGÁS – NEM CSAK A TESTET MOZGATJUK
(Gyógytestnevelés munkacsoport)
Gyógytestnevelés munkacsoportunk egy aktív mozgási lehetőséget is biztosító bemutatóval készült a szakmai napra. Célunk az volt, hogy egy kis betekintést adjunk munkánkba, pedagógusi személyiségünkbe. Mindezt úgy, hogy mindenki a saját szakmaiságában teljesedhessen ki a foglalkozáson. Megmutatva ezzel azt is, hogy mindez mégis egy kerek egészet tud alkotni, hisz közösségünk tagjai kiválóan kiegészítik egymást.
Szerettünk volna a rávilágítani arra, hogy a mai zaklatott világban mennyire fontos, hogy lelkükben is segítsük megerősödni tanítványainkat. Elengedhetetlen, hogy meglássuk bennük az embert, érzékeljük a maguk módján felénk leadott jelzéseiket.
Bemutatónk egyfajta megközelítési lehetőséget adott arra, hogy a mozgás által, milyen módon lehet megvalósítani a testi-szellemi-lelki egységet egy óra keretében.
Három, egymástól független témaegységet láthattak, tapasztalhattak meg az érdeklődők, akik lelkes résztvevővé váltak ebben a bő egy órában. Szinte kivétel nélkül mindenki részt vállalt az aktív mozgásban.
Egy-egy széken ülve kezdtük a ráhangolódást, melyet Boros Mónika vezetett. A bemelegítő karmozdulatok leple alatt, hangulatindító kérdésekkel, észrevétlenül teremtette meg a teret az egymáshoz kapcsolódáshoz, rövid ismerkedéshez, napi feszültségoldáshoz.
Mindezt a fejében végtelen gyakorlatanyaggal és azok variációs lehetőségeivel rendelkező kollégánk, Ramocsa Gábor követte „meglepő és mulatságos”, mindenki arcára mosolyt csaló feladataival.
A pokrócos egyéni és páros gyakorlatok alatt megjelent a kihívás, a felfedezés élménye, a problémamegoldás, a kooperáció, az alkalmazkodás a társhoz / eszközhöz, a sokoldalú képességfejlesztés és még sok minden más is. A komplex, szokatlan eszközhasználat láthatóan élményt, vidámságot, felszabadult gyermeki örömöt hozott vendégeink számára.
Az emelkedett légzés- és pulzusszám nyugalmihoz közelítését, Szőke Judit nyújtó, és Szűcs Bettina relaxációs levezető gyakorlatai biztosították.
Kezdetben óvatos, társak segítségével létrehozott, passzív nyújtó gyakorlatokkal dolgoztak. Fontos volt, hogy a társak rá tudjanak hangolódni egymásra, figyelve egymás rezdüléseit, egyéni érzeteit.
Ezt követte a jól megérdemelt fokozatos, teljes ellazulás, az élmények belső gondolati feldolgozása.
A hangsúly a megnyugvásra, az önmagunkra irányuló belső fókuszra helyeződött. Az ellazulást lágy zenei aláfestés segítette.
Végül rövid összegzéssel zártuk az órát, a pillanatnyilag megélt élményeiket öntötték szavakba és mondták ki kérésünkre a testileg – lelkileg – szellemileg is felfrissült kollégák.
Számunkra is felüdülés volt a közös, önfeledt mozgás, köszönet érte. Jó volt látni az őszinte lelkesedést, vendégeink arcán. Úgy gondoljuk, mindenkinek tudtunk valami hasznos útravalót tenni abba a bizonyos úti batyujába.


